Turista Magazin, 1979. április – Az Óbükk Borsod, Heves és Nógrád határán fekszik. Északon a Rima és a Sajó völgye határolja. Nyugaton közvetlenül csatlakozik a Gömör-nógrádi vulkáni hegyekhez, délen a Darnói-hegy közvetítésével a Mátrához, keleten a Bükkhöz és az Upponyi hegységhez. Déli folytatása az Eger és a Tarna vizet között az Alföldig lehúzódó dombság, amelyet az 1968-ban közzétett földrajzi tájbeosztás a Bükkaljához sorol. Ugyanez a tájbeosztás Felső-tarnamenti dombságnak és az Ózdi dombságnak nevezi az Óbükköt. Más, régebbi beosztások Ózd-Pétervásárai vagy Heves-Borsodi dombságnak mondják az egész területet, mely a hegység nevet mindenképpen megérdemli, hiszen sokkal alacsonyabbakat is hegységnek nevezünk. Több pontja jóval magasabb 500 m-nél (Vajdavár 524, Szarvaskő 535, Ökörhegy 542 m), valódi hegységekre jellemző meredek erdős lejtőkkel.
Az Óbükk jól megközelíthető. Jelzett turistautak is eléggé behálózzák. Jó kilátópontjai, nagy erdőrengetegei, forrásokban bővelkedő kellemes völgyei, a strandolásra, csónakázásra is alkalmas Arlói tó változatos igényeket is kielégíthetnek. Turisták mégis alig látogatják, talán azért, mert kevésbé ismerik. Többnyire csak déli nyúlványát vágják át a kéktórások, amikor az útvonal Sirok és Szarvaskő község közötti szakaszát megteszi.
Délről Pétervására felől, északról Ózdról közelíthetjük meg a hegység magasabb középső részét. (…)
A Salgótarjánból Ózdra vezető „Kohász-kék” jelzés Bárnán, Istenmezején, az Ökörhegyen, a hegység legmagasabb pontját át és az Arlói tó mellett visz végig a hegységen. A kékhez csatlakozik a Domaházáról induló zöld és a Borsodnádasdot a Hangoly-patak völgyével összekötő piros jelzés, a „Partizán út”, amelyet Szónyi Márton csapatának emlékére létesítettek az ózdi turisták. (…)
Ha a Tarna völgyéből Istenmezejéről korán indulunk a kék jelzés mentén, estére Ózdig az egész útvonalat végigjárhatjuk. A menetidő 10-12 óra.
Istenmezeje hosszú egyutcás falu. Bentonit-bányája van. A faluból a kék jelzés mentén északkeletre indulva a völgyben két egymás felett épült bukógát mellett visz az út. Az alsó gáz által felduzzasztott tó kellemes színfoltja a tájnak. Rövid ideig megyünk a völgyben, amelyből a helyi általános iskolások által 1978 szeptemberében kiépített erdei tornapályáról kapaszkodunk fel a domboldalra. A tetőn a Keskenybérc gerincélére jutunk, ahol jobbról erdő, balról szántóföld kísér. Az útról szép kilátás nyílik a Tarnavölgy felső szakaszára, a benne megbújó községekre, Zabarra, Szilaspogonyra, még a határon túl fekvő Tajtira is. A képet északnyugaton a Nógrád-gömöri vulkáni hegyek sora zárja.
A gerincen a Lóhullástetőre (465 m) érünk, melynek legmagasabb pontján vasvázas kilátó áll. Róla teljes körpanorámában bontakoznak ki a Nógrád-gömöri vulkáni hegyek, a Cserhát, Mátra, Bükk tömege és az Óbükk legmagasabb vonulatai. A kilátótól meredek ereszkedővel sűrű erdőben jutunk le a Hosszú-patak völgyébe Váraszó község felett.
A völgyben rövid szakaszon jó műúton megyünk felfelé és hamarosan kiépített erdei pihenőhelyhez érkezünk, ahol egy ajtóval csukható esőházszerű építményben négy deszkapriccs van. A közelben forrás fakad. Tovább felfelé a balra nyíló völgyben vezető jelzetlen út Zabarra visz. A Hosszú-patak völgyében a kék jelzésen északra tartva a Szalajka erdészházat, feljebb a Rónalápa-tanyát hagyjuk el, majd keletnek fordulva jelentős emelkedő után átkerülünk a Nagy-völgybe a Vállós tanyához. Közben elhagyjuk azt a pontot, ahonnan zöld jelzés vezet északra, Domaházára (8,5 km). (…) A Nagyvölgyben a kék jelzés makadám úton Tarnalelesz irányába vezet, addig, amíg nem tér le a műútról keletre a Kovaszón (471 m) át fel a Szarvaskőre, majd az Ökörhegyre.
Az elágazásnál kis forrást találunk. Tőle nyugatra emelkedik a Debornyafő (456 m), a Nagyvölgyet a Hosszú-patak völgyétől elválasztó vonulat legmagasabb csúcsa. A Nagyvölgyben lejjebb nagy duzzasztott tó van, amelynek keleti partján magas sziklafal szakítja meg a völgyet keletről a Középbérc erdős lejtőjét. A tó alatt néhány száz méterrel folyik keletről a Nagyvölgyi-patakba a Vermes-patak, amelynek völgyén a leggyorsabban lehet feljutni Tarnaleleszről az Ökörhegyre, az Óbükk legmagasabb csúcsára. A Nagyvölgy és a Vermesvölgy között húzódik a Középbérc vonulatának legmagasabb pontja, a Köbölvár (424 m), amelyen az egykori várból csak a sáncok nyomai láthatók. A Köbölvár mély hágóval csatlakozik a Szarvaskőnél (535 m) a hegység kelet-nyugati irányú vonulatához, amelyen a legmagasabb csúcsok sorakoznak.
A Nagyvölgyből a Kovaszón felvezető kék jelzés északról megkerüli a Szarvaskőt, a helyenként még jól látható régi jelzés átvezet rajta. Erdős, keskeny gerincéléről csak déli irányba nyílik kilátás. A Szarvaskőről leereszkedve hamarosan felérünk az Óbükk legmagasabb csúcsára, a széles hátú Ökörhegyre (542 m). Tetején favázas háromszögelési torony áll, amely magasan az erdő fölé emelkedik. Tiszta időben felejthetetlen kilátás nyílik róla minden irányba, néha még a Magas-Tátrára is. A torony mellett nagy szederbokrok és vadcseresznye fák vannak. A csúcsról lemenve hegynyeregbe érkezünk, amely az Ökörhegyet elválasztja a Vajdavártól. A Vajdavárra nem vezet jelzés, de a nyeregből könnyen felmehetünk rá. Erdős, keskeny gerincélével, a Szarvaskőhöz hasonló. Róla is csak dél felé nyílik kilátás.
A nyeregben csatlakozik a kékhez a Borsodnádasdról induló piros jelzésű „Partizán út”, amelyen a Remete-völgyön át másfél-két óra alatt juthatunk fel az Ökörhegyre. Borsodnádasd nagyon alkalmas kiindulópont az eddig leírt útszakasz bejárásához. A kék jelzés a nyeregben a pirossal együtt északnak fordul. A forduló után az úttól balra, lent a völgyben 550 m-re forrást találunk. A piros jelzésű ót végig északi irányban szép erdős terepen a Futyókör-ormán (487 m), Cinókáson (423 m) át lekerül a Borsodszentgyörgyre tartó Teresznek-patak völgyébe, amelyben rövid ideig lefelé vezet majd balra fel a Járnokfői tanyához és tovább fel a Vermes-nyeregbe. Tovább északra levisz egy kis patak völgyébe, amelyben a Hangonyi-tó mellett jutunk a Kissikátor és Hangony községek közötti autóbuszmegállóhoz. A tó közelében partizán emlékmű és halászcsárda áll.
A kék jelzés a Vajdavár és Ökörhegy közötti nyereg után csak rövid ideig halad együtt a pirossal. Hamarosan keletre fordul és egy szép fenyves mellett vezet levezet a Gyepes-patak völgyébe, ahol elsőként a fenyőfák között megbújó Remete vadászlakhoz érkezünk. A ház közelében forrás fakad. Az erdős völgyben innen már jó műúton haladhatunk tovább lefelé. A részben lucfenyővel szegélyezett úton kis duzzasztott tavak mellett elhaladva jutunk a Keserű vadászlakhoz, amely kerítés mögött, kis tóval is kellemesebbé tett, gondozott parkban áll. Lejjebb kiszélesedik a völgy, benne a Dobronya-pusztai fafeldolgozó üzemet és az Ivánka-pusztai kastélyt elhagyva jutunk Járdánházára, ahonnan a kék jelzés átvezet Arlóra és egy dombvonulatot „V” alakú kerülővel körbejárva az Arlói-tóhoz visz. Az Arlói-tó Ózd környékének egyik legkellemesebb üdülőhelye. Partján a kempingben megszállva napokat is eltölthetünk. De ha tervünk úgy kívánja, azonnal tovább indulunk.
A tótól a kék jelzés végig szép kilátást adó magaslatokon vagy erdős hegytetőkön át vezet Ózdra, a tónál levő jelzőtábla szerint négy és fél óra alatt. Közben nagy ívben megkerüljük az északra nyíló völgyek kis bányatelepüléseit, Somsályt és Farkaslyukat. Az útszakasz legmagasabb pontjai a tó után következő Somsályfő (437 m) és a Vermes-orma (446 m). Az óbükki túrát Ózdon fejezzük be.
Szöveg: Bágriel András Fotó: Fortepan / Drimbe József
Forrás: Turista Magazin
