Heves Megyei Népújság, 1968. június 26. – „Kitüntetem — a csókás- fői erdőtűz alkalmával tanúsított önfeláldozó magatartása elismeréséül — a Tűzrendészeti Érem arany fokozatával Oláh Jánosné, váraszói lakost. Benkei András, belügyminiszter”. A váraszói Szalajka-völgyi erdészháztól jó időben átlátni a szomszédos Csehszlovákiába és ide csillognak a Tátra hófödte csúcsai. Körös-körül erdő, amelynek ki-tűnő levegőjétől kitágul a…
Észak-Magyarországon a sertés elhelyezésére mindenütt önálló épület szolgált, aminek egykor általánosan elterjedt formája gerendavázas, zsilipelt falazatú, több részre osztott, félereszes tetejű faépítmény volt. A nagy területen előforduló épületek formai hasonlósága abból ered, hogy a gerendavázas ólakat specialisták készítették, illetve ezek az épületek szolgáltak mintául a barkácsoló parasztok, helybeli ácsok, faragók számára. Ebből a szempontból legjelentősebb…
„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is. Meredek domboldalak, szűk, mély völgyek, hideg vizű források alkotják Magyarország egyik legnagyobb összefüggő erdőségét, melynek faunája és flórája a…
A festői fekvésű kis óbükki városka, Borsodnádasd, a legendák szerint kincses barlangokat rejtő Vajdavár, a hegység legmagasabb pontja, az Ökör-hegy, a Szarvaskő pazar kilátása, és végül, de nem utolsósorban Váraszó Árpád-kori kis erődtemploma és halastavai mind beleférnek egy kényelmes, egynapos Óbükköt, vagy más néven a Vajdavár-vidéket felfedező túrába. A Mátra bérceitől a szlovák határhegyekig nyúló…
