Szalajkafőzés a Szalajka Házban

A hamulúg, vagy más néven hamuzsír a kálium-karbonát természetes úton előállított formája, melyet alkáli sónak, azaz „sal alcali”-nak, avagy magyarosan szalalkálinak is hívtak. Ebből ered a népies neve, azaz a „szalajka”. A Váraszói völgy – korábbi nevén Szalajka-völgy (alkáli só = „sal alcali” = „szalajka”) – kiterjedt bükkerdővel is ennek a hegyi iparnak adott otthont,…

I. Ó-Bükki Átkelés – 2025. február 7-9.

Ezúttal egy egyedi téli programra hívunk mindenkit: az első Ó-Bükki Átkelésre február 7-9. között. A szakvezetett túra során nyugatról keletre átszeljük az Ó-Bükk vadregényes homokkőhegységét, érintve a főgerinc legjobb kilátópontjait, a palinai ősgyümölcsöst, Ivánkapuszta vadászkastélyát és még számtalan más látnivalót… A 3 napos programot csak korlátozott számban (10 fő) kínáljuk, az egynapos túrára (2. nap)…

I. Ó-Bükki Átkelés – 2025. február 8.

Ezúttal egy egyedi téli programra hívunk mindenkit: az első Ó-Bükki Átkelésre február 8-án. A szakvezetett túra során nyugatról keletre átszeljük az Ó-Bükk vadregényes homokkőhegységét, érintve a főgerinc legjobb kilátópontjait, a palinai ősgyümölcsöst, Ivánkapuszta vadászkastélyát és még számtalan más látnivalót. További információ Fotó: Pozsgai József

Visszaemlékezés a Szalajka Házról

Véletlenül (vagy a sors akarta így? 🙂 ) bukkantunk egymásra Csépányi-Barci Gabriellával, akit a Szalajka Házhoz régi emlékek fűznek: Itt töltötte gyermekkora összes nyarát. Ő mesélt nekünk a régi időkről… „Anyukám váraszói születésű, Fenekesben, a Víg tanyán született (már nincs meg, de a Fenekes a háztól északra terül el – térképen lentebb, fehér körrel jelölve).…

Digitális detox az Ó-Bükkben – Miért is?

A legfrissebb összefoglaló elemzések alapján az internetfüggőség a populáció akár 7–10%-át érintheti, a 25 év alattiak körében pedig már a 20%-ot is elérheti vagy meg is haladhatja (Forrás) A digitális detox egy olyan gyakorlat, amelyben az egyén időszakosan vagy ideiglenesen korlátozza vagy megszünteti a digitális eszközök és technológiai platformok használatát, mint például okostelefonok, számítógépek, táblagépek…

Végig az Óbükkön (1979)

Turista Magazin, 1979. április – Az Óbükk Borsod, Heves és Nógrád határán fekszik. Északon a Rima és a Sajó völgye határolja. Nyugaton közvetlenül csatlakozik a Gömör-nógrádi vulkáni hegyekhez, délen a Darnói-hegy közvetítésével a Mátrához, keleten a Bükkhöz és az Upponyi hegységhez. Déli folytatása az Eger és a Tarna vizet között az Alföldig lehúzódó dombság, amelyet…

Óbükk, az ismeretlen föld

Turistamagazin.hu – Magyarország északi peremén, a történelmi Nógrád és Gömör vármegyék határán hullámzó Vajdavár-homokkővidék, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Óbükk a turisták előtt még ma is terra incognita, azaz ismeretlen terület. Ennek az Ózdtól Pétervásáráig elnyúló, elfeledett vidéknek már az elnevezése sem egyértelmű, a térképeken Heves-Borsodi-dombság néven szerepel, annak ellenére, hogy csúcsai közül több…

A „palóc karszt” csodái

Turistamagazin.hu – Bár a karszt kifejezést alapvetően a mészkő kapcsán használjuk, a Vajdavár-vidék egyedi homokkő alakzatai láttán jogosan merül fel bennünk a hasonlat. Pillantsunk be ebbe a különleges világba! Tudományos értelemben a karszt kifejezés egyszerre jelöli az adott kőzettestet, illetve a felületén és benne az enyhén savas víz hatására kialakult formakincset. Ahogy emlékezhetünk rá a…

Szalajkaház története

Hőstett az erdőben (1968)

Heves Megyei Népújság, 1968. június 26. – „Kitüntetem — a csókás- fői erdőtűz alkalmával tanúsított önfeláldozó magatartása elismeréséül — a Tűzrendészeti Érem arany fokozatával Oláh Jánosné, váraszói lakost. Benkei András, belügyminiszter”. A váraszói Szalajka-völgyi erdészháztól jó időben átlátni a szomszédos Csehszlovákiába és ide csillognak a Tátra hófödte csúcsai. Körös-körül erdő, amelynek ki-tűnő levegőjétől kitágul a…

szalajka szó eredete, Szalajka-Ház Váraszó

Hajdanvolt váraszói mesterségek: hidasólkészítés, hamuzsírgyártás és faszénégetés

Észak-Magyarországon a sertés elhelyezésére mindenütt önálló épület szolgált, aminek egykor általánosan elterjedt formája gerendavázas, zsilipelt falazatú, több részre osztott, félereszes tetejű faépítmény volt. A nagy területen előforduló épületek formai hasonlósága abból ered, hogy a gerendavázas ólakat specialisták készítették, illetve ezek az épületek szolgáltak mintául a barkácsoló parasztok, helybeli ácsok, faragók számára. Ebből a szempontból legjelentősebb…